A november kezdete a megemlékezésé, amikor gyújtunk egy gyertyát elvesztett szeretteink lelki békéjéért. Gondolatainkat elhomályosítja a hiányuk és néhány nap erejéig elménk visszautazik az időben oda, amikor még közöttünk voltak.
Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön,
Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.
Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít,
Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.
Ezek a fények csillognak és különösen,
Ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.
Szenes Hanna
Sokan a halottak napját és a mindenszenteket szinonimaként használják, persze tévesen!
Mindenszentek alkalmával a megdicsőült lelkekre emlékezünk. Ez a katolikus keresztény egyház ünnepe. November 1-jén ünnepeljük a szenteket és az olyan halottakat, akik részesültek az üdvözülésben. Az üdvösség jelentése annyit tesz, hogy a halottak, megmenekülve a pokoltól, elnyerik a mennyországot (az új Földet). Örök élet, örök boldogság vár az ilyen lelkekre. A halottak napja szintén keresztény ünnep, és ilyenkor is az elhunytakra emlékezünk. De, azokra a halottakra, akik az üdvösséget még nem nyerték el! Vagyis a tisztítótűzben – purgatóriumban – lévő lelkekre. November 2-án tartjuk tehát a bolyongó lelkek ünnepét, akik keresik a megváltást, a megszabadulást, hogy elnyerhessék az örök életet, az örök boldogságot.
A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa kr.e. 27-ben építtette
Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 610 május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja. Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, mikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére a már említett módon felavatták a Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. Mindenszenteket egyetemes ünneppé IV. Gergely pápasága alatt 844-ben vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.
