Iskolánk 2013 óta minden évben megszervezi a bakancsos hittantábort, amely immár 11. alkalommal nemcsak testi, de lelki feltöltődést is kínál a tanévben elfáradt gyerekeknek, illetve azoknak a gyerekeknek, akik most kezdik az első évüket ebben az iskolában. A tábor kiváló lehetőség arra, hogy összeismerkedjünk.
Ez a hittantábor is felejthetetlenre sikerült, nagyon sok programunk volt. Ezeket most részletesebben be is mutatom. A tábor első napján, kedden korán reggel tábornyitó misét tartott nekünk Kocsis Sándor atya, ahol együtt imádkoztunk a tábor sikerességéért és részvevőiért. Sándor atya értékes gondolatokkal indított minket útnak, csak annyit kért tőlünk: „Legyetek jók, ha tudtok…”. A mise után már indult is a busz, rajta sok kalandvágyó, vidám gyerekkel. Először meglátogattuk a feldebrői altemplomot, melyről sok érdekességet tudhattunk meg. Majd Aba Sámuelt is jobban megismerhettük. Verpeléten a vulkáni kúp, Sirokon a vár kihagyhatatlan volt. Mindkét helyen gyönyörű kilátásban volt részünk. A várból visszafelé jövet meglepetésben volt részünk, kecskék állták az utunkat. Természetesen nem maradhatott el velük a szelfi készítés és a simogatás sem. Este a szálláson énekkel zártuk a napot.
Második nap túráztunk Galyatetőre (,,már csak egy emelkedő lesz”), ahol tanáraink erdei kódfejtős kalandtúrát szerveztek nekünk, amely során érdekes feladatokat kellett megoldanunk. Ám az időjárás közbeszólt. Szerencsére az eső elől be tudtunk menekülni egy étterembe. Ebéd után elállt az eső, és folytathattuk a feladatunkat. A kilátóba tetszés szerint felmehettünk, ahonnan már Szlovákia látszott, így tehát megtekinthettük a Tátra vonulatait is. (Szerintem nagyon megérte felmenni.) Miután végeztünk, egy újabb feladvány várt minket.
A harmadik napon ellátogattunk a fallóskúti kegyhelyre, ahol az időjárás ismét megajándékozott minket egy kiadós esővel. Persze ez sem állíthatta meg kalandvágyó csapatunkat. Majd délután kimentünk a játszótérre, ahol mindenki a kedvéhez való játékkal játszhatott. De persze a csapatjáték kihagyhatatlan volt, úgyhogy fociztunk. A nap zárásaként tanárnőék-igen furfangosan-Gergőt beszervezték az esti kalandos keresésbe, így őt kellett megkeresnünk, majd a végén jól ránk ijesztettek a sötét, kivilágítatlan buszmegállóban. Reggel, a negyedik napon ,,kipihenten” ébredtünk, és egész nap a szálláson voltunk, ahol volt időnk megbeszélni és elpróbálni a színdarabot. Délelőtt több állomásos akadályversenyen vettek részt csapataink, ahol az elmúlt napok látnivalóival és élményeivel kapcsolatosan voltak feladatok. A tábor minden napjához volt rendelve egy apostol, és egy napos csapat. A csapatok történeteken keresztül ismerhették meg az apostolok életét. Egy történetet kellett kiválasztani az apostol életéből és ezt kellett színdarabként előadnunk, erre délután került sor. Nagyon jól sikerültek az előadások, szuper jó volt a hangulat. Az utolsó estén a tábortűz szinte kihagyhatatlan! Nyársaltunk és próbáltunk elfeledkezni arról, hogy ez az utolsó este így együtt a táborban, a szálláson. Hiszen ugyanígy már csak jövőre találkozunk. Márton tanár úr ezt az estét azzal tette még emlékezetesebbé, hogy adott egy feladatot. Mindenkinek egyesével körbe kellett menni és megköszönni társának az együtt töltött időt, és személyesen bocsánatot kérni, és szép nyarat kívánni. Persze nem sablonosan, hanem a saját érzelmeidet, gondolataidat a másikról belevegyítve nagy örömöt szerezhettél egy-két kedves szóval. Ezután, mikor már teljesen besötétedett, el is indulhattunk szigorúan egyesével, telefon és elemlámpa nélkül a bátorságpróbára. Persze azért nem teljesen vakon botorkáltál a sötét erdőben, ugyanis egy kis segítség volt: a fák közt ki volt kötözve egy madzag, amelyet kezeddel követve, (jobb eséllyel) nem mentél neki semminek. Útközben „medvéket hallhattál, esetleg találkozhattál is velük”, hallhattad az ágak recsegését. A Göncöl szekér csillagképet is megtekinthetted, mely gyönyörűen látszott a tiszta égen.
Az ötödik nap reggelén felpakoltunk a buszra, majd célba vettük Hollókőt, ahol először is betértünk a gyönyörű játszótérre, aztán felfelé indultunk a várba. Miután körbejártuk, következő úticélunk az ,,Isten tenyere” kilátó volt. Ezután pedig lementünk a buszhoz, útra keltünk, és megcsodáltuk a csodaszép apci tengerszemet. Szerencsére mindenki uralkodott magán, és senki nem ment bele a vízbe ruhástól, noha igen csábító látvány volt! Folytatva utunkat hazafelé a hatvani Fagyimániában hűsítettük le magunkat. A buszon búcsúzásképpen együtt énekeltünk hangszeres kísérettel, és az utolsó napi őrangyalos játékot beszéltük meg. Régi tábori szokás, hogy mindenki, minden nap kap egy „titkos” őrangyalt a csoportból. Minden este átbeszéltük, hogy ki ismert rá őrangyalára, hogyan jött rá, aki rájött.
Másnap reggel a 10 órai misén találkoztunk és együtt hálát adtunk az elmúlt napokért, az együtt töltött időért, élményeinkért.
Nagyon hálásak vagyunk támogatóinknak és segítőinknek. Nekik köszönhetjük, hogy a programjainkat meg tudtuk valósítani.
Köszönjük segítőinknek, akik nélkül ez a csodálatos tábori légkör nem jöhetett volna létre: Juhász Márton hitoktatónak, Földes Rita tanárnőnek, Mihályi Teréz Benedikta tanulóknak. Nagy köszönet Nagy-Mihály Judit tanárnőnek, aki folyamatosan közzétette iskolánk facebook oldalán a tábor történéseit. Meg persze köszönet a gyerekeknek, akik ebbe a táborba eljöttek és a tábort szervező tanarainknak, Kántorné Pataki Erika tanárnőnek és Gyarmati Vivien tanárnőnek.
Hálásak vagyunk az Istennek, hogy végig velünk volt.
Kalmár Petronella
9. a osztályos tanuló
A szervezők nevében köszönjük
- az Egri Egyházmegyének,
- Kocsis Sándor plébános atyának,
- Somodi Lajos református lelkész úrnak,
- Pócs János országgyűlési képviselő úrnak,
- Jászapáti Város Önkormányzatának,
- Király Károlynak,
- Lénárt Mihálynak és Lénártné Emri Ildikónak,
- Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnáziumnak és vezetőségének
- Farkasné Besenyei Mária igazgatónőnek, és
- Nagyné Bojtos Andreának az iskola gazdasági vezetőjének
a nyújtott támogatást.
Természetesen köszönjük a szülők bizalmát, áldozatvállalását és felajánlásaikat.
Kántorné Pataki Erika és Gyarmati Vivien tábort szervező tanárnők
